Egyszer…majd…

Kietlen t�j lettem bel�l,

Mint a v�lgy forg�sz�l ut�n;

A sz�vem s�t�ts�gben �l,

Az �let holdsug�r-torn�c�n.

Harmatgyenge lelkem a sz�l is elf�jja,

�rral szemben �szok, majd lihegek a homokban.

K�nnyel teli szemeim feket�k, s halv�nyak

Boldogs�gra m�r �lmukban sem v�gynak.

Add, hogy egyszer majd fel�llhassak,

Add, hogy szabadon l�ngolhassak,

S a j�ghideg s�t�ts�g hely�t

Vegye �t meleg, t�zes f�ny.

Engedd megtal�lnom az utat,

Mely a boldogs�g fel� vezet

Hogy valaki megmutassa v�gre az elfelejtett kutat,

Amit szeretet viz�nek neveznek.